A Mustang (I. rész)
Amerikában honos, szabadon élő vadlófajta. Szívós, erős és független állat.
Izomauónak tűnhet. Ez azért van, mert az. Classic…egy classic izomautó. Két generációtól eltekintve, a 79’-93’ és 94’-04’ időszakra esőtől ez az autó mindig is izomautó volt és – thanks god – az is maradt. Mind küllemre, mind pedig teljesítményre. Vonalvezetése, alapvető jellegzetességei nem változtak jelentősen az elmúlt közel hatvan év alatt. Természetesen ez alól az említett időszak kivétel. Úgy tűnik ebben az alomban két generációnyi kakukktojás is van, holott egy is sok lenne.
Lássuk miből lett a Ford Mustang!
Eredeti nevén Pony Car. Ezt később megváltoztatták, Mustangra. Nem véletlenül, a Pony Car úgy hangzik mintha Helo Kitty Hondájáról lenne szó (persze Kitty ’74-ben lép be a világtörténelembe, de ez most mindegy). A Pony Car, mint „kategória azonban megnaradt”. Az első prototípus ’62 ben készült el és már akkor magán viselte a Mustangra azóta is jellemző vonásokat. Hosszú orr és viszonylag rövid far rész. A ’62 es modell ettől függetlenül eléggé eltért az azóta megismert Mustang designtól. Az autó egy középkategóriás, két személyes modell volt amely - főleg az ék alakú orr miatt – inkább versenyautóra emlékeztetett.
Ford Mustang I. '62
Az ötlet Donald N. Frey-től származott – ő volt akkoriban a Ford főmérnöke – és meggyőzte a Ford általános részlegének vezetőjét, Lee Iacoccat-ot.
Az autót egy évvel később újrarajzolták. Joe Oros volt akkor a Ford Project design főnöke és a csapatában L. David Ash, Gale Helderman és John Foster dolgoztak. Öt célt tűztek ki maguk elé: négy üléses legyen, lehajtható tető, ne legyen több 1100kg-nál, ne legyen hosszabb 4572 mm-nél (180 inch) és ne kerüljön többe 2500$-nál. A fejlesztési költségek alacsonyan tartsa érdekében néhány alapdolgot már meglévő más Ford modellekből emeltek át. Az alváz, a felfüggesztés és a kormány összetevőit a Ford Fairlan-ből és a Ford Falcon- ból vették. Az egységes platform-típus vázhoz (’64-es Ford Falcon) és a hegesztett oldalvázhoz még hozzápattintottak 5 keresztmerevítőt.
A csapat piszok jó munkát végzett, az eredmény egy hihetetlenül szépen megdesignolt forma lett. Hossza pontosan akkora, mint a Ford Falconé, az az 4572 mm, tömege 1170 kg, a soros 6-hengeres motorral. A V8-as szívvel azonban már 1400 kg - ra rúgott. Ami még mindig nem sok. Ezzel a projectel 1964-ben megszületett, az azóta is ismert, Ford Mustang és kezdetét vette az első generáció.
Annak ellenére, hogy sok mechanikai részt egy az egyben a Falconból vettek a Mustang egy teljesen más autó lett. A hosszuk és a nyomtáv ugyan megegyezik, viszont a Mustang 61 mm – el keskenyebb lett, 1730 mm, és sokkal sportosabbra sikerült építeni.
A keménytetős (hardtop) Mustang elég jól fogyott, viszont a cabrio (convertible) kialakítással, merevségi problémák voltak. Ezen a történelmi ponton lépett be először az autógyártás izgalmas iparába az un. torque box1, más néven nyomatékdoboz. Egy hatalmas rejtély, hogy mi is az, de a Mustang szerkezetét kellőképpen merevvé és jobban kezelhetőbbé tette.
’64 – ’66
Az első generációs Mustangot fél évvel a gyártásba kerülés előtt mutatták be, ezért azt úgy is szokták nevezni, hogy az 19641/2 – es modell, vagy kicsit elegánsabban a „korai ’65-ös”. A gyártás megkezdése után fél évvel, ezek voltak a „késői ’65-ös” modellek, a soros 6-hengeres 2,8-as motorból, 3,3-as lett. Később jöttek a 4,3 – as és a 4,7-es V8-asok. Ez utóbbiakban már a korábbi 2-beömlő nyílású karburátorokat 4-beömlőnyílásúra cserélték. A DC generátort felváltotta az AC alternátor, és megjelentek a GT jelzésű Mustangok melyek kizárólag V8–as hajtóművet kaptak (225 LE teljesítménnyel), ködlámpát a hűtőrácsra és tárcsafékeket. A műszerfala egyszerűen „fantasztikus” volt. Több mérőórát is tartalmazott úgy, mint sebességmérő, fordulatszám mérő, üzemanyag szint mérő, olaj nyomás mérő és árammérő (nem vicc, árammérő). Ja és még valami, a tolatólámpa opció volt. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy luxus. Hiába… 1964-et írunk. Más világ volt.
Az autó eleinte csak hardtop és cabrio kivitelben készült. Azonban hamar felmerült az ötlet, hogy valami más forma is kellene. Így 1965–ben megszületett, az egyik leggyönyörűbb aszfaltra szánt paripa, a Shelby Mustang. Az autó un. fastback kialakítást kapott. Ami lényegében egy csapott véget jelent, ahol a csomagtartó kinyitásakor a hátsó szélvédő a helyén marad. Ellentétben a hardtop kialakítással, ahol a szélvédő, a csomagtartóval együtt emelkedik.
Standard felszerelésnek számított még az állítható egybeülések, elöl hátul, illetve a floor mounted shifter (a padlón elhelyezett sebességváltó). A felszereltségek közé még bekerült a napellenző, a kartámasz és a – mechanikusan – belülről állítható visszapillantó tükör.
A ’63 – as Monte Carlo Rallyn a Ford elég jó helyezést ért el, ezen felbuzdulva a vezetőség opcióként elérhetővé tette az un. Rally Packet. Amely egy óra és egy tachometer egybeépített konstrukciója volt. További opciók voltak akkoriban a 60-as évekbeli GPS, az az egy iránytű, hátsó biztonsági öv és hátsó világítás.
Később a ’66-os modelleken apróbb változtatások történtek csak. A hűtőrács, a korábbi méhsejt kialakítás helyett, horizontális csíkozású kialakítást kapott, gyári dísztárcsák kerültek a kerekekre és a tanksapka láthatóvá vált. Ebben az évjáratban került opcióként a felszereltségek közé az AM/FM rádió és a 3-sebességes automata váltó. A mustang logo kisebb lett, a jellegzetes krómló laposabb vágtába kezdett és a korábbi két – hosszabb - horizontális és két – rövidebb – vertikális krómcsík, melyek metszetében volt az embléma - eltűnt a hűtőrácsról. Kivéve a GT-knél, ahol a horizontális csíkozás megmaradt.
Ebben az évben szerette volna a Ford bevezetni a Mustangok gyártását a német piacra, amikor is azzal a kellemetlen ténnyel szembesültek, hogy a Mustang márkanév már foglalt. Egy német Krupp nevű cég jegyezte be. Az egyik teherautójukat nevezték el így. A Krupp felajánlott a Ford-nak, hogy tízezer USD–ért eladja a használati jogot. A Ford nem kért belőle. A névfoglalás 1979–ben járt le, addig a Mustangok T-5 néven gördültek ki a gyár kapuin.
1965-ös Shelby Mustang GT350
1. Torque box: Ez lényegében egy acéllemezből hajtogatott ék alakú, nyitott „doboz”, amelyet az alváz négy sarkára (közel a kerékívhez) hegesztenek alulról. Ezzel lényegesebben megnövelve az egész szerkezet stabilitását.
(Folytatása következik.)
Szombathelyi Szilárd