
USS Nimitz
Biztosan majd' mindenki ismeri a „Végső visszaszámlálás” című 1980-ban készült filmet. Gyerekkoromban csak ámultunk-bámultunk az atommeghajtású repülőgép hordozón, a Nimitzen. A fedélzeten dübörgő Tomcatet látványa lenyűgöző volt számunkra. Ráadásként pedig a filmmel kaptunk még időparadoxont is a nyakunkba, vajon a múltba utazva megváltoztathatjuk-e a történelem menetét? Sejtem, hogy csakúgy, mint bennem, másban is mély nyomokat hagyott a film. Akkor még nem tudtam, hogy a Nimitz egy létező repülőgép anyahajó, ahogy azt sem, egy egész hajóosztályt neveztek el róla. Sőt, a hajó szolgált díszletül a filmhez, tehát valóban a Nimitzen játszódik a történet. Nézzük meg, mit is tud a Nimitz és hogyan jutottunk el oda, hogy ilyen hajómonstrumok cirkáljanak az óceánokon.
Történelmi kezdetek
Az Amerikai Egyesült Államokban 1910. novemberében hajtottak végre felszállást először egy hajó fedélzetéről, majd két hónappal később megtörtént az első hajófedélzeti leszállás is. Az I. Világháború kitörése ideiglenesen lefékezte az amerikai hajófedélzeti repülőgépes kísérleteket. A USS Langley a világ első repülőgép-hordozója volt. A Jupiter nevű szénszállítóból alakították át, a nevét Samuel Pierpont Langley, a Tengerészeti Akadémia matematikaprofesszora után kapta. 1911-ben bocsátották vízre, mint szénszállítót, átalakítása 1920-ban fejeződött be, ekkor kapta új nevét. 1922-ben állt szolgálatba.
Az 1922-es Washingtoni tengerészeti egyezmény célja az volt, hogy véget vessen a hajóépítési láznak, ami az első világháború kitörése óta jellemezte a nagyhatalmakat. Furcsa módon azonban pont ez az egyezmény tette lehetővé a repülőgép-hordozók építését. Ugyanis korlátozta a hadihajók vízkiszorítását, de megengedte, hogy országonként két már megkezdett nagyobb hadihajót repülőgép hordozóvá alakítsanak. Így készült el 1927-ben a USS Lexington és a USS Saratoga. A II. Világháború során nem álltak le a fejlesztések, hiszen a csendes-óceáni hadszíntéren óriási szerep jutott a repülőgép-hordozóknak. Az időszak egyik mérföldköve az Essex osztályú hordozó osztály. Az Essex a valaha volt legsikeresebb típus költséghatékonyság szempontjából. 6 vadász, 36 zuhanóbombázó és 18 torpedóvető repülőgép kapott rajta helyet.
A II. Világháború után tovább folytatódott a repülőgép-hordozók fejlesztése. A kiselejtezett hordozókat célpontoknak használták atomrobbantásoknál. Az új hajók fedélzetén megjelentek a sugárhajtású repülőgépek. Ezek a nagyobb tömegű repülőeszközök hagyományosan nekifutva már nem voltak képesek felszállást végrehajtani, ezért a korábban már a hidroplánoknál alkalmazott katapultos indítási módszerhez folyamodtak. A kezdetben használt katapultok hidraulikus működésűek voltak, amiket az 50-es évek közepén kezdett felváltani a napjainkban is használt gőzkatapult. 1955-re készült el az első, a ma is alkalmazott kialakítású 78000 tonna vízkiszorítású repülőgép-hordozó a USS Forrestal. Ez a hajó a fejlesztések eredményeként már négy lifttel, négy gőzkatapulttal, teljesen páncélozott repülő- és hangárfedélzettel rendelkezett, és mintegy 90 repülőgép üzemeltetését biztosította. A hajó meghajtását 8 darab olajkazán és 4 darab gőzturbina egysége biztosította, amely 191000LE teljesítmény leadására volt képes. A hajó hajtóműve hatalmas mennyiségű gázolajat igényelt, aminek tárolása jelentős helyet foglalt el, és a hajónak viszonylag sűrűn kellett tüzelőanyagot felvennie. Az atom-tengeralattjárókkal szerzett kedvező tapasztalatok arra ösztönözték a US. Navy vezetőit, hogy a repülőgép-hordozóknál is kipróbálják az olcsóbb atommeghajtást. A világ első atommeghajtású anyahajója a USS. Enterprise nevet kapta. Az Egyesült Államok Haditengerészetének történetében ez a hajó lett a nyolcadik ezzel a névvel. A hajót 1964. szeptember 24-én bocsátották vízre. Akkoriban ez volt a valaha épített legnagyobb és legerősebb hadihajó a világon.
USS Nimitz
A következő lépés egy úgynevezett szuperhordozó volt, a USS Nimitz, amelyet 1972. május 13-án bocsájtottak vízre és azóta is szolgálatban van. Nevét Chester William Nimitz-ről kapta, aki a II. Világháború alatt a csendes-óceáni egyesített erők parancsnoka volt. A háború után ő lett az amerikai haditengerészet főparancsnoka. Ez a hajó alapozta meg aztán a Nimitz repülőgép-hordozó osztályt. A Nimitz osztályú repülőgép-hordozók a valaha épült legnagyobb hadihajók a világon.
Összesen 10 darabot épített a Virginia-i Newport News Shipbuilding. Az utolsó repülőgép-hordozó ebből az osztályból, a USS George H. W. Bush építése 2008-ban fejeződött be. Ezzel az egységgel a hajóosztály biztosan lezárul, a következő repülőgép-hordozó osztály első egységének (USS Gerald R. Ford) építése megkezdődött, a hajó várhatóan 2015-ben áll majd hadrendbe a USS Enterprise leváltására.
A Nimitz 332,9 méter hosszú, 102000 tonna a vízkiszorítása és több mint 6000 fős személyzet szolgál rajta. A hajó hatótávolságát nincs értelme megadni, 20-25 év folyamatos működésre tervezték. Tulajdonképpen egy úszó város, saját mosodával, mozival és persze reptérrel... 1980 – a film elkészülte óta – a Nimtz osztályon szolgáló F14 Tomcateket 2006 szeptemberében F18 Hornet-ekre cserélték. A hajó meghajtását két darab,egyenként 194MW-os atomreaktor biztosítja, de szükség esetén négy diesel motor – egyenként 8MW - kiválthatja a reaktorokat. A hajón 82 repülőgép és 6 helikopter lát el repülési feladatokat.
A hajót 1979-ben az Indiai-Óceánra vezényelték, válaszul az iráni túszdrámára. Ezt megelőzően vett részt a „Végső visszaszámlálás” forgatásán. A Nimitz nem csak a Végsó visszaszámlálásban szerepelt, számtalan más filmben feltűnik, említik a hajót. A Csillagkapu sorozatban el is pusztul egy földönkívüli támadás során.
A valóság pedig az,hogy negyvenegy éve teljesít szolgálatot a világ tengerein, részt vett nagyobb hadműveletben is, mint a Sivatagi vihar, számtalan krízist megélt hajó. Káprázatos teljesítmény egy fim főszereplőjétől...
Sziklai Frigyes
https://www.militaryfactory.com/ships/detail.asp?ship_id=USS-Langley-CV1-AV3
https://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/honap/2005majus/enterprise/
https://en.wikipedia.org/wiki/USS_Nimitz_(CVN-68)